Hamvas Béla: Karnevál (idézet)
"Nézze meg őket. Mivé tette őket az a hit, hogy ők kivételek. Nézze
meg arcukon azt a sértődöttséget. Nézze, hogy meg vannak bántva. Milyen
rosszul palástolt méltatlankodással járnak itt közöttünk, és mennyire
zokon veszik tőlünk, hogy őket nem részesítik abban a különleges
elbánásban, amely őket, nézetük szerint, megilletné. Én, kérem, minden
csepp véremmel tiltakozom az ellen az életberendezkedés ellen, amely
abból áll, hogy az ember önmagát, mint a külső világ és a másik ember
által ejtett sebet hordozza, és tele van panasszal és váddal és
siralommal, és érzékenykedik és finnyás, és kéreti magát és sóhajtozik
és gyanakszik és duzzog, és ajkát kihívóan öszszeszorítja és elhallgat
és vállat von és nem szól és dünnyög, és a sarokba vonul pityeregni, és
reszkető szájjal hebereg, aljas komédia ez, kérem, mert mondja, mi az
ördögtől van ennyire megsértve, mit panaszkodik és vádaskodik és
gyanakszik és szipákol és érzékenykedik, és miért duzzog a boldogtalan!
Mindegyik azt hiszi magáról, hogy félreismerik, azt hiszi, hogy a többi
hülye vagy zsivány, mert őbenne nem látja meg azt a páratlant és azt a
nagyszerűt, amilyen még soha nem volt és nem is lesz, ahelyett hogy
abba, ami előtte fekszik, belemarkolna, hogy élvezné a szépségnek és az
egészségnek járó hódolatot, a művészeteket, a szenvedélyek melegét, a
nemesedett szokásokat, a civilizáció rendezett életmódját, az ételeket,
az öltözködés örömét, a barátságos közösségeket, a természetet,
képességeinek adományait, a véletlent, az ünnepet, munkájának
eredményeit, az emberek tulajdonságainak sokszerűségét, ahelyett, igen,
elzárkózik és félrevonul, és orrát felhúzza, környezetének
szemrehányásokat tesz, és indulatos és makacs és kényeskedik és
rigolyás, és elkezdi azt nem enni, és ó, nem, ő kék ruhát igazán nem
visel, azt az embert nem kedveli, titokban elégtételeket kohol és
ingerült és goromba, közömbös és monomániás, ettől persze megbutul, és
már nem tud semmi másról, csak hogy őt állandó bántalom éri, és jönnek a
mély és keserű ráncok, jön az étvágytalanság, a rossz emésztés, a haj
hullani kezd, az áll megkeményedik, az orr felpuffad, a szeme megriad,
az ajka komisz, hiába mázolja festékkel, egyre gonoszabb és szenvedőbb,
és egyre inkább pojáca és halotti maszk és chiméra és embertelen és csúf
és tragikus és hallatlanul nevetséges."
