Vajna Tamás: Géniusz-földrajz

"A helyet nem szabad összetéveszteni a térrel. A tér és a hely között az a különbség, hogy a térnek száma, a helynek arca van. A tér mindig geometriai ábra. A hely mindig festmény és rajz, és nincs belõle több, mint az az egy. A helynek nemcsak fizikája, hanem metafizikája is van és nemcsak látvány, hanem géniusz" - írta a korát ebben is megelõzve már akkor régiókban gondolkodó Hamvas Béla egy 1959-es, a magyarság létlehetõségeit vizsgáló és kifejtõ tanulmányában. Hamvas szerint a történelmi Magyarország területén az európai nyolcból ötféle, az egyéni és a kollektív sorsot befolyásoló helyszellem létezik: Dél, Nyugat, Észak, Kelet és Erdély géniusza.

 

A múlt héten születése 100. évfordulója alkalmából Szentendrén vetített, Az öt géniusz címû mûve alapján készült animációs film vetítésével és képzõmûvészeti kiállítással megidézett író-gondolkodó-filozófus szerint "Magyarországon könnyebb elveszni is, mint egyebütt".

 

Az öt, a "magyarságot meghatározó" archetípus egyike - Hamvas szerint - a Dél géniusza, ami maga a mediterráneum: oldottság, derû, egyensúly és közvetlen életélvezet. Magyarországon ez a vidék Kemenesalja és környéke, s így a fõváros sem Budapest, hanem Athén. A Nyugat géniusza civilizáltságot, fejlõdéseszmét, hétköznapi munkát, szociális tagozottságot, a ráció mindenekfelettiségét jelenti. E helyszellem Pozsonytól Szentgotthárdig, a Fertõ-tó és Sopron környékén, de a Duna mentén egészen Budáig érezteti hatását. Jellemzõje a demokratizmus.

Ezzel szemben az északi helyszellem (hatóköre Magyarország északi tájéka) a provinciális életrendet és a természetközeliséget erõsíti. Prototípusa a kuruc - írja Hamvas -, aki "maga sem tudja, miért, csak úgy felkelt és bánatában csapatokba verõdve harcolt". A puszták népe viszont a Kelet géniusza alatt él, elsõsorban az Alföldön. Ám Hamvas térképvázlata szerint ezen õsalakzat a jelenlegi Magyarország egész területét meghatározza, lényege többek közt a szabadságsóvárgás, a letargia, a kitörõ indulat, a kevélység és - a zaklatottság. Az ötödik archetípus Erdély. Ismérvei közé Hamvas a mély ellentéteket és azok áthidalását, a groteszk humort, a sokrétegûséget és kompromisszumos megalkuvást, a bonyodalmak szeretetét, az okos gyakorlatiasságot, a magas életigényt, az ízlést és a rafinériát sorolja.

 

A magyarság ennek az öt archetípusnak az egységébõl él, és ebbõl kell élnie - állítja Hamvas. "A nehézség - teszi hozzá -, hogy mégsem él belõle." A kiegyensúlyozott géniusz-szövevény Hamvas felfogásában csak különösen nagy egyéniségekben ölt testet, ami igen ritka. Ebbõl a "hiányból" fakad, hogy az egy-egy géniusz hatása alatt álló magyarság a többi, ugyancsak a magyarságra ható õsalakzattal szemben áll, "éspedig ellenségesebben és kizárólagosabban áll vele szemben, mintha az idegen származású lenne".