Egy Babérligetkönyv

nehany kep, attol a hamvas-olvasotol, aki keszitett egy egyedi kotest a szerzo egyik konyvehez. nagyon egyszeru, ugynevezett "leveltari kotes". mindennapos hasznalatra talaltak ki. elrongyolodos, elhagyos, elajandekozos (biztosan volt szerencsed olvasni a baberligetkonyv hasonlo gondolatait)
ami lenyeges az ugyis maga a konyv meseje:

olyan januar kornyeken szuletett meg, egy nagyobb volumenu hamvas-eletmu grafikai feldolgozashoz keszult konyvcsoport egyik darabjakent. ezt a kotetet olvastam elsokent hamvastol. egy orokke almodo konyvtar porosodo galeriajan bukkantam ra a peneszzold kotetre, ami pont olyan derengo homallyal takarodzo volt, mint maga a helyszin -es mint akkor, valahogy en is. ilyen 'egyuttallaskor' dolgok-helyek-targyak-emberek konnyen megtalaljak egymast.

az eredeti szoveg melle aztan lassankent felzarkozott az uj konyvforma tortenete is: kezdve a tervezestol, az embereken at, akiket megismertem kozben, keresztul olyan elmenyeken, mint a kalandtura az onos, tukorjeges jardan a fuveszkertig egy leveles baberagert, egeszen az ejszakaba nyulo hazautakig. ekozben pedig szamtalan elmerules es felbukkanas valaki masnak az eleteben, pusztan a maga mogott hagyott nyomok alapjan; vergodes feligazsagokban es fuldokas mindenfele emocionalis es empatikus megsejtesekben, es egyuttemlekezes valakivel, aki mar nem el. aki mar nem el, de aki nagyon akart valahova menekulni, es ezert tort es zuzott a maga csendes ahitataval szavakat es tarsadalmi megallapodasokat. kozben pedig kicsi volt belul es remegett, mint mindannyian. a konyv tehat, vegul, ilyen lett: szurke, de zold, amin bronzos arany feny csillog. masutt ezt nem talalod, csak a vaknyomas utan sotetedo bort (sebeket? minden esetre nyomokat) kezirasos elozeket, mezitelen gerincu, serulekeny konyvtestet, valami rugalmas, de eros anyagban, amilyen a marokkoi kecskebor.

igazabol persze, nem kell ezt ennyire tulmisztifikalni. nem egyedul az en munkam van benne. joparan segitettek kihuzni a fejembol, vagy rendezni az elotort kaoszt. ezek spontan dolgok. amikor rendezed, valojaban elvonsz belole. de ettol, vegul, talan- meg ha csak egy kicsit is- de lesz benne valami a lenyegbol...

vegul egy darab keszult el belole. ez az egyetlen. ez persze, egy masik mese... talan egyszer szemelyesen.






en szivesen csinalnek barkinek egyedi koteseket, csak nem all rendelkezesemre muhely (egyelore meghatarozatlan ideig) amugy, a konyv alapja egy mar megjelent peldany ujrakotesebol epult fel - igy az esetleges nyomdai munkakat (megrendelesek eseten) az eletmuvet gondozo kiadoval kellene egyeztetni.

egyebkent "pesti deak" volnek (illetve voltam, es jelen pillanatban meg nem tudom, hogy a tovabbiakban is leszek-e). nem lakom a fovarosban, de tobb szal kot oda, mint a szulovarosomhoz. konyvmuveskent vegeztem kepzomuveszetiben. illetve a napokban tettem le a szakvizsgam. szulovaros: tatabanya, konyvekrol pedig barkivel szivesen cserelek eszmet.

[beküldte: csuklyaskonyv kukac gmail pont com]