The Son of the Universe
Hommage Hamvas
Bélának - László Ruth verse
Félszáz éve már,
hogy látható
alakban,
nincs itt az
időben,
de válasza a
szfinxnek
megmaradt
töretlen,
sorsmegoldási
forgatókönyvében.
Harcból békét,
fájdalomból
derűt,
magányból TUDÁST
finomított,
lelki alkímiát,
ötezer év
bölcsességét,
hagyományt, Ars
Magnát.
Sorsunkat
formáljuk,
vagy sorsunk
formál minket?
Ha nem is
ismerjük,
megtalál
bennünket.
Szelíden késztet,
vagy kegyetlenül
felráz,
jobb megismerni
őt
és meghallani
szavát.
Elgondolta az
Igazságot
elfalazott
magányban,
de ez az igazság
ma is él a
világban.
Sorsa az ÍRÁS,
árokparton,
ligetben,
szent magányában
a szentendrei
kertben.
Ő a nagy
Átalakító,
a láthatatlan
vezér,
ki informális
úton
a lelkekhez elér.
A Kozmosz Fia Ő,
a magányos titán,
ki poklok poklát
járta
Írások Írásán.
Mert szent tüzet
őriz
a Magasság Fia,
az istenhordozó
élő Hamvas Béla.